Perényi Dorottya

Pont egy éve nagyszombaton csörgött délután a telefonunk... Indulhatnak megszületett a kislányuk! Bár még egy hét van Dóri születésnapjáig, de már most a tavalyi képeket nézegetjük.

Hihetetlen csoda ő számunkra -most épp kicsikocsit játszik brrrr- így majdnem egy évesen a maga négy fogával, hullámos hajával, hatalmas szempilláival, amikkel az első percben elbűvölt bennünket. És máris eltelt egy év... pedig most született...

Már több mint egy hónapja nem írtam... Ennek több oka is volt.

Dóri végre jól eszik ismét, nem is hány, szépen gyarapszik. Apróbb problémák mindig akadnak, most például a szeme van begyulladva... De a szemcsepp hatására már javul.

A nagyobb gondunk az allergiája. Kiderült a tej, tojás és bizonyos tartósítószerek mellett az aszkorbinra és a citromsav kivételével minden tartósítószerre allergiás. :( Amit ki fog nőni! :) Csak most egyenlőre nehéz így, mert mindenből kérne amit mi is eszünk.

Készülünk a szülinapi fényképezkedésre. :) Most épp kiscipőt keresünk. :)

Már négy foga van, kibújt végre a felső kettő is. :) 

Voltunk családilag "pihenni" négy napot... hát bár ne mentünk volna sehova. :( Szerintem Dórinak ott gyulladt be a szeme. Kirándulni készültünk a hegyekbe, de végig esett az eső. :(

Kezdünk meggyógyulni családilag...

Bár köhögni még mindenki köhög, de lényegesen jobb a helyzet mint hét elején. Dórinak vettünk vitamint, amit ilyen pici is kaphat. Nem tudom hogy attól e de elkezdett enni rendesen.

A nem túl jó hír, hogy a kórház és a betegség miatt elég sokat fogyott... Ismét 7 kg és 70 cm ahhoz képest hogy már 10 hónapos elmúlt. Még mindig 68-as ruhákat hord. Gábor azt mondta nem baj, úgyis többet lesz nagy mint kicsi.

A védőnő már megint elkezdett sokkolni bennünket, hogy az nem normális hogy még nem kezdett el beszélni... Tény és való hogy nem mond még szótagokat, de sikítani tud, meg próbálgatja a hangját is. Ha sír akkor az aja aja az már megy. De ezen kívül semmi más. Egész nap mondókázunk, énekelünk, ismételgetjük a baba, mama, apa, anya, kutyus szavakat, de nem nagyon van hatása. Most elkezdtünk vele gyerekhangokat hallgattatni. Hátha attól kedvet kap. Az biztos hogy hallani hallja amit mondunk, mert figyel a nevére is. A védőnő szerint lehet hogy nem hall a beszédből mindent csak egyes hangokat és ezért nem ad ki ő sem hangokat.

A két kis foga szépen növöget alul. Folyamatosan rág valamit. A kiságya a legfinomabb...

A mindennapok nagyon jól telnek. Dóri egy kis tündér. Éjszaka alszik, reggel felkel 7 körül felöltözünk, reggeli, majd szépen eljátszik egyedül amíg megiszom a kávém és elolvasom a fórumokat. Ezek után jön a "tanulás" éneklés, formabedobálás, alagút mászás, mondókázás és mostanában a rajzolgatás is. Továbbra is a papír és a számológép a nagy kedvenc -anyja lánya- 10-kor megy aludni, alszik kb 11-ig. Utánna játék, ebéd készítés. Délben ebéd, majd ismét játék. Egy körül álmosodik el, általában kettőig alszik is. Megint játék négykor uzsonna és várjuk haza apát. Hatig játék apával, aztán alvás hétig. Hétkor fürcsi, majd vacsi kicsi játék és már itt is az esti alvás ideje. Minden hiszti nélkül apa meséjére alszik el.

Hát nem nekem van a legjobb kicsi lányom??

Dóri már hétfő óta itthon van, csak eddig elég rosszul volt mindenki így ezt sem tudtuk megírni. Láza két napja nincs, de nagyon csúnyán köhög és folyik az orra. Enni szerencsére eszik, igaz csak tápszert fogad el, de annak is örülök hogy egyáltalán elfogad valamit. Kortyonként a folyadékot is elfogadja, de így hogy nem lázas azt annyira nem erőltetjük a reflux miatt.

Tegnap óta mászni meg állni is hajlandó, kezd csintalankodni is, a távszabályzó meg a tv nyomkodása megint nagy kedvenc.

 Mi is kezdünk javulni. Gábor már hétfőn megy dolgozni, ő már csak köhög. Lázas már én sem vagyok, de a köhögés az családi betegség lett...

Dóri újból infúzión van. :( Nagyon nyűgös, egész nap rajtam van.

Gábor is beteg lett már tegnap. Elkapta Dóritól... :( 

Dóri nagyon beteg. Két napja kórházban van. Tegnap este átkerült a fertőzőre, ahol nem maradhatunk bent vele. Még mindig nagyon lázas, minden kijön belőle. Ma ha minden jól megy tudunk beszélni az orvossal, és megpróbálom valahogy kiharcolni hogy minél többet lehessünk vele. 

Most reggel azt mondták telefonon, hogy már nem volt olyan magas láza, de nem fogadja el az ételt a nővérektől...